http://www.covenantrevolution.com/2016/07/06/walking-in-the-kingdom/



Ha valamikor, akkor most jött el az ideje annak, hogy Krisztus Teste nagyon biztosan éljen, mozogjon és a járjon Isten Királyságában.

 

Közel 30 évvel ezelőtt egy dícséretvezető írt egy dalt „A Királyságban járva” címmel. Nagyon fülbemászó és erőteljes dal volt. Mennyei érzések ébredtek benned, úgy érezted, hogy Isten Seregében menetelsz a harctér felett teljes erőben és hatalomban. Amikor néhány évvel ezelőtt e dal felvételét keresgéltem, megtaláltam a szerzőjét. Azonban addig, amíg tudta a dalt, nem készült felvétel róla, és már nem is nagyon emlékezett rá. Ez a dal – kétségtelenül – az Úrtól származott, de vagy idő előtt jött, vagy Isten népe még nem volt kész megragadni a Királyságban való járás teljességét. A „Jöjjön el a Királyságod, legyen meg a Te akaratod, ahogyan a mennyben, úgy a földön is” Krisztus Teste gondolkodásában még csak egy rutinszerű ima volt. Nem volt fontos a mindennapi életünkre nézve.

 

Napjainkban, amikor a minket körülvevő világot a maga természetességében figyeljük meg, úgy tűnik, a sötétség királysága fényes győzelmet arat. DE ISTEN! Mind tudjuk, hogy a világosság eloszlatja a sötétséget – ÁM VALÓBAN TUDJUK, MEGÉLJÜK, JÁRUNK BENNE? Megszabadultunk a sötétség birodalmából és a Fiú szeretete által beléphettünk Királyságába. Más szavakkal, abban a pillanatban, amikor a megváltás megnyilvánult bennünk, ki lettünk emelve az egyik királyságból, és teljes biztonságban átkerültünk Isten Királyságába. Isten Királysága a Világosság Királysága, ahol nincs semmi sötétség.

A Királyságban járás egyben a Világosságban járás is – minden időben. A világosságban látunk. Amikor látunk, tudjuk, kit és mit hallunk. Ha látunk és hallunk, megértést nyerünk. Ha látunk, hallunk, és értünk, akkor TUDUNK. Az 1 János 1:7 ezt mondja nekünk: „Ha pedig a világosságban járunk, amint ő maga a világosságban van, akkor közösségünk van egymással, és Jézusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől.” Ez az a János, aki tollba mondta a János evangéliumát, a három levelét és a Jelenések könyvét. A Szent Szellem nagyon mély belátást és megértést adott neki a Világosság fontosságáról és az abban való járásról. Talán ki is jelenthetjük, hogy e téma szakavatott ismerője volt.

Ez a Szellemtől és Szellem által kapott szakértelem végül megnyitotta az Istennel való közösség mélyebb dimenzióját, amelyet a mai tapasztalatok alapján alig tartanak lehetségesnek, habár az az Írásokban mindenhol megtalálható. Jelenések 4:1-2: „Ezek után láttam, hogy íme, nyitva van egy ajtó a mennyben, és az előbbi hang, amelyet olyannak hallottam, mint egy trombitáét, beszél velem, és így szól: "Jöjj fel ide, és megmutatom neked azokat, amiknek meg kell történniük." Azonnal elragadtattam lélekben, és íme, egy trónus állt a mennyben, és a trónuson ült valaki.”

 

Ebben a dicsőséges pillanatban János olyannak látta a mennyet, amilyen az valójában. Úgy hallott, ahogyan a mennyben hallanak. Olvasd el a Jelenések első néhány fejezetét és figyeld meg, hányszor találkozol ezzel: „láttam”, „néztem”, „hallottam”, „megláttam”. János valóban a mennyben volt, szó szerint járt Isten Királyságában, látott, hallott, meglátott, közösségben volt és útmutatásokat kapott a Királyok Királyától és az Urak Urától.

Ő az Isten, aki mi szolgálunk. Ő az, aki elhívott minket, az Ő Testét: „Gyertek fel ide, megmutatom azokat, amiknek meg kell lenniük a földön itt és most”. Azonban mielőtt megtudnánk, mi történik a mennyben, sok szózat lesz emberek és nemzetek ítéletéről. Isten azt mondja, hogy Ő munkálja az akarást és a cselekvést az Ő jókedvéből. Ő maga a szeretet, aki megtérés és helyreállást képes hozni mindenben. A dolgok nem azok, amiknek látszanak. Amit a földön látunk megtörténni nem azonosak azzal, amik a mennyben történnek, de honnan tudnánk, mi történik a mennyben, ha nem tanulunk meg a Királyságban, az Ő világosságának teljességében járni. MI vagyunk az egyetlenek az összes teremtmény közül, akik Isten tökéletes képmására lettünk teremtve, és képesek vagyunk Isten Királyságban és/vagy a Mennyek Királyságában járni úgy, hogy „agyaglábaink” a földön járnak. Krisztus Testeként nekünk van meg az a felhatalmazásunk, hogy mennyben lévő dolgoknak tökéletes hasonmásai legyünk itt a földön. Olyanok vagyunk, mint egy szellemi világító fáklya.

 

A napi hírek elmondják, hogy a népek dühöngenek. Isten már előre megmondta ezt. Azt is mondta, hogy az emberek hiábavalóságokat fognak kergetni. A világ döntéshozói és királyai tanácsot tartanak az Úr és az Ő Felkentje ellen. Azonban egész idő alatt az Úr ott ül a mennyben, és kineveti, megcsúfolja őket. Azt mondja nekünk: „Ez a te hívásod”. Ma válaszolunk a hívásodra, Atyánk. Felállunk és bátran, egységben járunk Isten Királyságában, kezeinket összefonva kinyújtjuk a nemzetek felé, és azonnal kihirdetjük az otthonainkban, családunkban, munkahelyeinken, iskoláinkban és különösen a kormányunk felé, amit látunk és hallunk Tőled, amit mondasz és cselekszel a mennyben. (Amíg Jézus a földön járt, csak azt mondta, amit az Atya mondott neki. Csak azt tette, amit az Atya. Hmm!!! A Királyságban kellett tehát járnia minden időben, akkor is, amikor a földön járt.)

Egyébként, amíg „fent” vagy, nézz le és legyen világos képed arról, mi is történik valójában a földön. A Királyságban járók mindenfelé ott vannak a nemzetekben, és ott hagyják Jézus Krisztus lábnyomát és az Ő Királyságának szabályait és uralmát.