Általános

1. Még soha nem voltunk ilyen közel egymáshoz, mint az elmúlt időszakban a kurzus ideje alatt. Sokat tanultunk, voltak olyan ismereteink, amiket már tudtunk, de nem építettük be a házasságunkba. És voltak olyanok, amik most új megvilágításba helyezték a kapcsolatunkat. Az elmúlt években – bár nagyon szeretjük egymást – annak kifejezésével és megélésével, az intimitással […]

Nem akartam gyermeket. Úgy gondoltam – többek között –, hogy nem tudok vele foglalkozni. Nincs rá időm, hogy jól csináljam: elvégzem a munkám, főzök, takarítok, sportolok, barátokkal találkozom, szórakozom, olvasok, tanulok, színházba járok, játszok, eszem…és akkor mikor gyerekezzek? S a pénz? Hogyan éljek /éljünk meg? Amikor mi is nehezen jövünk ki a pénzből, mégis hogyan,

Isten a 2=1 missziót használta, hogy segítsen nekünk imában együtt lennünk, továbbá segített benne, hogy ne csak egymástól várjunk támogatást és vezetést, hanem magától az Úrtól. Nem csak az egymáshoz való érzelmi és a fizikai kötődésünket terelte jó útra, hanem a közös lelki életünket is. Ez segít nekünk abban, hogy a házasságunkkal teljesítsük Isten elhívását,

Ha valamikor, akkor most jött el az ideje annak, hogy Krisztus Teste nagyon biztosan éljen, mozogjon és a járjon Isten Királyságában. Közel 30 évvel ezelőtt egy dícséretvezető írt egy dalt „A Királyságban járva” címmel. Nagyon fülbemászó és erőteljes dal volt. Mennyei érzések ébredtek benned, úgy érezted, hogy Isten Seregében menetelsz a harctér felett teljes erőben

Gondolatok Muzslainé Nagy Etelkától és Gábortól, részletek az Olthatatlan szerelem c. könyvből: „Jézus az életével, a saját vérével fizetett, hogy megvásároljon minket magának. Nem volt neki túl drága az ár, még ha nagyon nehéz is volt. Hozzánk hasonlóan ember is volt, ezért halála előtt rettegett, gyötrődött és szomorú volt. Kívánta volna, hogy bárcsak ne kelljen

Megszületünk erre a világra és máris ott a kérdés, hogy vártak-e minket a szüleink vagy sem. Felnövünk, és a kérdés megint előkerül, hogy elfogadtak-e vagy sem. Forgolódunk a világban, és azt vesszük észre, hogy egyedül vagyunk már a magányunkban, falakkal körül, és csak egy szűk mozgástérrel rendelkezünk. Sok a tapasztalat, a fájdalom, a bántás, az

A puding próbája az evés – avagy Mi az alapja a jó gyülekezetnek? 1.Tim.3.  Ahogy gondolkodom erről a szakaszról, a 15. vers válik hangsúlyossá számomra. Az elmúlt években megfigyeltem, hogy a közösségek életére sajnos a kiégettség, belterjesség, apátia jellemző. Válások, újra házasodások, mozaik családok ugyanúgy vannak az egyházakban is, mint a világban. Mit csinálunk rosszul?